11 min read

Az elektronikus számlák archiválására vonatkozó követelmények az EU-ban és a GCC-országokban: a megőrzési időtartamok, az adatok sértetlensége és a digitális aláírások magyarázata

Az elektronikus számlák archiválására vonatkozó követelmények az EU-ban és a GCC-országokban: a megőrzési időtartamok, az adatok sértetlensége és a digitális aláírások magyarázata

Minden elektronikus számlázási előírás ugyanúgy végződik: egy olyan fájllal, amelyet évekig változatlan formában meg kell őrizni. Ugyanakkor a legtöbb szabályozási megfelelési projekt költségvetését a számlák kiállítására és feldolgozására fordítja, az archiválást pedig úgy kezeli, mint valamit, amit az ERP-rendszer „máris elvégzi”. Ez az útmutató elmagyarázza, hogy 2026-ban az EU-ban és a GCC-országokban valójában milyen követelmények vonatkoznak az elektronikus számlák archiválására: mennyi ideig kell megőrizni a számlákat az egyes országokban, mit jelent a gyakorlatban az integritás és a hitelesség, mikor szükséges digitális aláírás vagy minősített elektronikus pecsét, és hol tárolhatók fizikailag az adatok. Az útmutatót azoknak a megfelelési felelősöknek és informatikai vezetőknek szánjuk, akiknek egy áttekintő forrásra van szükségük, mielőtt jóváhagynák az archiválási rendszer tervét.

Miért vált az e-számla-archiválás ma már megfelelési kérdéssé, és nem tárolási kérdéssé?

A papír alapú rendszerben a „számlák megőrzése” egy irattároló szekrényt és egy megőrzési ütemtervet jelentett. A kötelező elektronikus számlázás rendszerében az archivált objektum egy strukturált adatfájl (UBL, CII, XRechnung, Factur-X, FA(3) vagy nemzeti XML), amely gyakran tartalmaz adóhatósági azonosítót, hash-láncot vagy kriptográfiai bélyegzőt. Az adóhatóságok elvárják, hogy az ügyletet követő évek múlva is újra ellenőrizhessék azt a fájlt, nem pedig annak PDF-nyomtatványát. Három dolog változott egyszerre:

  • Megváltozott az archivált tárgy. Németországban például az e-számla strukturált XML-része minősül számlának; egy PDF-megjelenítés nem helyettesíti azt. Szaúd-Arábiában az archivált XML-nek továbbra is tartalmaznia kell a kibocsátáskor alkalmazott kriptográfiai bélyegzőt, UUID-t, hash-értéket és QR-kódot.
  • A megőrzési időtartamok megváltoztak. Több ország is módosította az időtartamokat 2025-ben és 2026-ban: Németország nyolc évre rövidítette a számlák megőrzési idejét, Belgium visszatért a hét évre, Franciaország pedig hat évről tíz évre emeli az adóügyi megőrzési időtartamot azoknál a dokumentumoknál, amelyek megőrzési ideje 2027. január 1. után jár le.
  • A kormányzati platformok most már másolatokat tárolnak. A lengyel KSeF tíz évig tárolja a strukturált számlákat; az olasz SDI másolatokat őriz; az Egyesült Arab Emírségekben és Franciaországban a számlák akkreditált szolgáltatókon keresztül kerülnek továbbításra. Ez felvet egy új kérdést: a platformon tárolt másolat mentesíti-e Önt a saját kötelezettsége alól? A legtöbb országban nem.

Ha még mindig azt próbálja feltérképezni, hogy mely előírások vonatkoznak a vállalatcsoportjára, kezdje a globális e-számlázási megfelelésről szóló átfogó útmutatónkkal. Ez a cikk egy szinttel mélyebbre merül a megőrzési és integritási szabályokba, amelyek az előíráson túl is érvényben maradnak.

Az EU alapvető előírásai: a héa-irányelv 233. és 244–249. cikke

Az EU héa-irányelv (2006/112/EK, a 2010/45/EU irányelvvel módosítva) határozza meg azt a közös keretrendszert, amelyre minden tagállam szabályozása épül.

233. cikk: hitelesség, sértetlenség és olvashatóság

A 233. cikk előírja, hogy a számla eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát a kiállítás pillanatától a megőrzési időszak végéig biztosítani kell. A módszer megválasztását a vállalkozásra bízza, de három olyan módszert nevez meg, amelyeket minden esetben elfogadnak:

  1. Olyan üzleti ellenőrzések, amelyek megbízható ellenőrzési nyomvonalat hoznak létre a számla és az azt alátámasztó szállítás (megrendelés, szállítólevél, szerződés, fizetés) között. Ez a leggyakoribb megközelítés, és a legtöbb EDI- és beszerzés-fizetés (procure-to-pay) folyamat már megfelel ennek a követelménynek.
  2. Minősített tanúsítványon alapuló fejlett elektronikus aláírás (az eIDAS értelmezése szerint minősített elektronikus aláírás, illetve jogi személyek esetében minősített elektronikus pecsét).
  3. Elektronikus adatcsere (EDI) olyan adatcsere-megállapodás keretében, amely garantálja a hitelességet és az integritást.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a digitális aláírás csupán egy lehetőség, nem pedig általános uniós követelmény. Kötelező viszont, hogy minden archivált számla esetében igazolni tudja, hogy a három módszer közül melyik biztosította a védelmet, és hogy ez a védelem a teljes megőrzési időszak alatt fennállt.

244–249. cikk: ki tárolja, hol és milyen formában

A tárolásra vonatkozó cikkek határozzák meg a feladatmegosztást. Minden adóalanynak meg kell őriznie a kiállított és beérkezett számlák másolatait (244. cikk). A tagállam határozza meg a megőrzési időszakot (247. cikk), és előírhatja, hogy a számlákat abban a formában kell tárolni, ahogyan azokat elküldték vagy beérkeztek, azaz az e-számlák esetében az eredeti strukturált adatok formájában. A tagállamok engedélyezhetik a területükön kívüli tárolást, de általában csak akkor, ha a számlák online módon teljes mértékben hozzáférhetők maradnak az adóhatóság számára, és egyesek előzetes értesítést is előírnak. A 2025 márciusában elfogadott „HÉA a digitális korban” (ViDA) csomag az EN 16931 szabvány alapján harmonizálja az e-számla fogalmát, és 2030-tól bevezeti a digitális adatszolgáltatást, de a megőrzési időtartamokat nem harmonizálja. Ezek továbbra is nemzeti szinten szabályozottak, ezért az alábbi táblázatban szereplő időtartamok az egységes piacon belül is négy és tíz év között változnak.

Számlák megőrzési ideje országonként (EU és GCC, 2026. november)

Az alábbi táblázat összefoglalja a héás számlákra vonatkozó általános szabályokat. Hosszabb megőrzési időszakok gyakran vonatkoznak a beruházási javakra, az ingatlanokra, a folyamatban lévő ellenőrzésekre és a felfüggesztett elévülési időkre, és a számviteli jogi szabályozás gyakran hosszabb időtartamot ír elő, mint a héajogi szabályozás. A törlési szabályzat meghatározása előtt mindig ellenőrizze az érvényes jogszabályokat; ezek közül több adat is változott az elmúlt 24 hónapban.

OrszágÁltalános számla-megőrzési időSzámítás kezdeteMit kell tartalmaznia az archívumnak / fontos szabályok
Németország8 év (§ 14b UStG, 2025. január 1-jétől); 10 év a könyvek és a számlák esetében (§ 257 HGB)A kiállítás naptári évének végeA strukturált XML-fájlokat változatlan formában kell megőrizni (GoBD, a BMF 2025. október 15-i levele); a PDF önmagában nem elegendő; tárolás Németországban vagy az EU más tagállamában, teljes távoli hozzáféréssel
Franciaország6 év adózási célokra (LPF L102 B. cikk), amely 10 évre emelkedik azoknál a dokumentumoknál, amelyek megőrzési ideje 2027. január 1. után jár le (2026. június 25-i 2026-534. sz. törvény, 36. cikk); 10 év a számvitel esetében (C. com. L123-22)A pénzügyi év lezárása / utolsó bejegyzésA hivatkozási számlát a PA-n keresztül kicserélt formátumban (Factur-X, UBL vagy CII) kell megőrizni, az ellenőrzési nyomvonal bizonyítékaival együtt; az AFNOR NF Z42-013 / NF 461 archívumok az elismert referenciaértékek
Belgium7 év (a HÉA-törvénykönyv 60. cikke); a 2022-re vonatkozó 10 évre történő meghosszabbítást hatályon kívül helyezték, ez a 2023. január 1-jétől felszámított HÉA-ra vonatkozik (2026/C/31 körlevél)A kibocsátás évét követő január 1.A 2026-os B2B-mandátum szerinti Peppol BIS számlákat strukturált formában kell tárolni; a 2028-tól bevezetett elektronikus jelentéstétel a jelentett adatokat is hozzáadja a nyomonkövethetőségi lánchoz
LengyelországA KSeF 10 évig tárolja a strukturált számlákat (a HÉA-törvény 112aa. cikke); ezen túlmenően, illetve amennyiben az adókötelezettség még nem évült el, az adózó tárolja azokatA kibocsátás évének végeA KSeF-tárolás mentesíti az adózót a KSeF-számlák tárolása alól; a KSeF-en kívül kiállított számlák (offline módok, B2C, külföldi vevők) esetében a szokásos 5 éves szabály érvényes az adó esedékességének évétől számítva
Spanyolország4 év az áfa tekintetében (elévülési idő); 6 év a könyvelési nyilvántartások esetében (a Código de Comercio 30. cikke)A bevallási időszak vége / utolsó bejegyzésA Verifactu számlázási nyilvántartásai és a közelgő B2B-kötelezettség (2027. október 6-tól) hamisításbiztos nyilvántartásokat írnak elő; lásd spanyolországi kötelezettségi útmutatónkat
Olaszország10 év (a Polgári Törvénykönyv 2220. cikke)Az utolsó bejegyzés dátumaMinden B2B számla átfut az SDI-n, de mindkét félnek saját „conservazione a norma” archívumot kell vezetnie digitális aláírással, időbélyeggel és megőrzési kézikönyvvel
Hollandia7 év (az AWR 52. cikke); ingatlanok esetében hosszabb időtartamA pénzügyi év végeKülföldi tárolás megengedett, ha az adóhatóság hozzáférést biztosít
Portugália10 év (a CIVA 52. cikke)Az év végeA PDF-számlák érvényes e-számláknak minősüljenek, 2026. január 1-jétől minősített elektronikus aláírásra vagy pecsétre van szükségük
Magyarország5 év az áfa tekintetében; 8 év a könyvelés tekintetébenA kibocsátást követő év január 1-jeA valós idejű számlabejelentés (Online Számla) kötelező; maga az e-számlázás önkéntes, integritási módszerként minősített elektronikus aláírás (QES), üzleti ellenőrzések vagy EDI alkalmazható
Szaúd-Arábia6 év; ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások esetében 11 évAz adóidőszak végeAz XML-fájlokat kriptográfiai bélyegzővel, UUID-vel, hash-értékkel és QR-kóddal kell megőrizni; a nyilvántartásoknak a Királyság területén belül hozzáférhetőnek kell lenniük
Egyesült Arab Emírségek5 év; ingatlanok esetében 7 év (74/2023. sz. kabinethatározat, 3. cikk); ellenőrzések idején meghosszabbíthatóAz adóidőszak végeAz MD 243/2025 11. cikke előírja a „az államon belüli” tárolást; a Pénzügyminisztérium iránymutatásai tisztázzák, hogy a külföldi szerverek is elfogadhatók, ha a nyilvántartások az FTA számára lekérhetők és reprodukálhatók
Egyiptom5 évAz adóév végeMinden B2B e-számlát, jóváírási és terhelési bizonylatot digitálisan alá kell írni (HSM vagy USB-tokennel) az ETA-nak történő benyújtás előtt

Két tendenciát érdemes kiemelni. Először is, az EU a hosszabb adóügyi megőrzési idő felé halad (Franciaország), miközben lerövidíti az általános számla-megőrzési időt azokban az esetekben, ahol a papír alapú logika már nem érvényes (Németország, Belgium). Másodszor, a GCC-országok rendszerei rövidebbek a papíralapú megőrzési időtartamot illetően, de szigorúbbak a formai követelmények tekintetében: a szaúdi és egyiptomi archívumoknak az aláírt dokumentumot pontosan úgy kell megőrizniük, ahogyan azt jóváhagyták, ami kizárja a számla „újragenerálását” az ERP-adatokból az ellenőrzés idején.

Integritás és hitelesség: mit fogják a könyvvizsgálók ténylegesen ellenőrizni

A megőrzési időtartamokat könnyű megfogalmazni, de nehéz bizonyítani. Amikor egy adóellenőr 2034-ben elővesz egy 2027-es e-számlát, általában négy dolgot ellenőriz.

1. Ez az eredeti, strukturált fájl?

A ZUGFeRD és a Factur-X típusú hibrid formátumok esetében mind a PDF-tárolófájlt, mind a beágyazott XML-t meg kell őrizni; jogilag az XML a releváns rész. Ha a számlákat feldolgozás céljából belső formátumra konvertálja, a német GoBD előírja, hogy mind az eredeti, mind a konvertált változatot egy index alatt kell tárolni. A beérkezett e-számla kinyomtatása és a papírlap archiválása kifejezetten tilos. Az XRechnung, ZUGFeRD és Factur-X formátumok összehasonlításában elmagyarázzuk, hogy mit tartalmaz az egyes formátumok, és így mit kell archiválni.

2. Be tudja bizonyítani, hogy nem változott?

Itt jön képbe a 233. cikk szerinti módszer. Az üzleti ellenőrzési megközelítésnél az ellenőrzési nyomvonalat képező dokumentumoknak és naplófájloknak a számlával azonos ideig meg kell maradniuk. Az aláírásalapú megközelítésnél az aláírásra, a tanúsítványláncra, valamint hosszú távon új időbélyegzésre vagy archív szintű pecsétre van szükség, hogy az aláírás a tanúsítvány lejárta után is ellenőrizhető maradjon. Az engedélyezési rendszerek ezt a munkát részben elvégzik Ön helyett: egy szaúdi számla a ZATCA kriptográfiai pecsétjét és egy, az előző számlához kapcsolódó hash-értéket tartalmaz, egy lengyel számla a KSeF-számát és a hivatalos nyugtát (UPO), egy francia számla pedig a PA-n keresztül kicserélt életciklus-állapotokat. Ezeket a tokeneket archiválja a számlával együtt; ezek a legolcsóbb integritási bizonyítékok, amelyeket valaha szerezhet.

3. Olvasható-e és igény szerint reprodukálható-e?

Az olvashatóság azt jelenti, hogy egy ember el tudja olvasni, ami XML esetében egy olyan stíluslapot vagy nézőprogramot jelent, amely az archivált adatokat azok megváltoztatása nélkül jeleníti meg. A reprodukálhatóság azt jelenti, hogy az adóhatóság ésszerű időn belül megkaphatja a fájlt eredeti formájában, és egyes hatóságok (Franciaország, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia) géppel olvasható exportot várnak el, nem pedig képernyőképeket.

4. Hol tárolják, és ki fér hozzá?

Az adatok tárolási helyére vonatkozó szabályokat hagyják figyelmen kívül a leggyakrabban. Németország az EU bármely pontján engedélyezi a tárolást teljes távoli hozzáféréssel; Hollandia külföldi tárolást is engedélyez, ha a hatóság megtartja a hozzáférést; az Egyesült Arab Emírségek törvénye „az államon belüli” tárolásról szól, míg a Pénzügyminisztérium irányelvei elfogadják a külföldi szervereket, feltéve, hogy a nyilvántartások a Szövetségi Adóhatóság számára visszakereshetők és reprodukálhatók; A szaúdi források eltérőek abban a kérdésben, hogy a szervereknek fizikailag a Királyságban kell-e lenniük, vagy csupán onnan kell hozzáférhetőknek lenniük. Egy multinacionális archívumnak ezért országonkénti helymegjelölésekre van szüksége, a GCC-országokban pedig dokumentált hozzáférési útvonalra az országon belülről.

Digitális aláírások és minősített elektronikus pecsétek: mikor szükségesek?

A „alá kell-e írnunk az e-számláinkat?” kérdésre a válasz attól függ, hogy hol állítják ki a számlát, és melyik szabályozás vonatkozik rá.

Mikor kötelező az aláírás vagy a pecsét?

  • Egyiptom: minden B2B e-számlát, terhelési és jóváírási bizonylatot HSM-mel vagy USB-tokennel digitálisan aláírnak, mielőtt azokat az egyiptomi adóhatósághoz benyújtanák.
  • Szaúd-Arábia: A 2. fázis (integráció) számláin egy, a ZATCA által kiadott kriptográfiai bélyegazonosítóval generált kriptográfiai bélyeg található; a bélyeget a megfelelő e-számlázási megoldás helyezi el, és a ZATCA hitelesíti vagy jelenti a számlát.
  • Portugália: A B2B keretében kicserélt PDF-számláknak 2026. január 1-jétől minősített elektronikus aláírással vagy pecséttel kell rendelkezniük ahhoz, hogy elektronikus számlának minősüljenek.
  • Olaszország: az SDI-nek elküldött számlát B2B-ben nem írják alá, de a „conservazione a norma” archív csomagot digitálisan alá kell írni és időbélyeggel kell ellátni.

Ahol ez opcionális

Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban, Spanyolországban, Magyarországon és Hollandiában a minősített elektronikus aláírás vagy pecsét a 233. cikk szerint elfogadott módszer, de nem kötelező. Az elszámolási és cseremodellek (KSeF, a francia PA-hálózat, Peppol) általában a platformazonosítók és állapotüzenetek révén nyújtanak egyenértékű bizonyítékot. Sok vállalat ennek ellenére minősített pecsétet alkalmaz az archívum szintjén, mivel ez a legegyszerűbb módja annak, hogy a teljes megőrzési időszak alatt igazolják az adatok sértetlenségét anélkül, hogy minden egyes folyamatra külön auditnyomvonalat kellene vezetniük.

Az eIDAS szókincse egy bekezdésben

Az eIDAS-rendelet (910/2014, a 2024/1183 rendelettel módosítva) értelmében az elektronikus aláírás természetes személyhez tartozik, míg az elektronikus pecsét jogi személyhez; a vállalatok által kiállított számlákon ezért pecséteket használnak. A minősített pecsétet minősített tanúsítvánnyal, minősített aláírás-létrehozó eszközön hozzák létre, és az valamennyi tagállamban a legmagasabb szintű jogi vélelmet biztosítja az integritás és a származás tekintetében. Amennyiben egy nemzeti szabályozás „minősített tanúsítványon alapuló fejlett elektronikus aláírást” ír elő (az irányelv megfogalmazása szerint), az EU-beli bizalmi szolgáltató által kiadott minősített pecsét megfelel ennek a követelménynek.

A kormányzati platform elvégzi az archiválást az Ön számára?

Ez az a kérdés, amely megnehezíti a több engedélyezési országban működő csoportok dolgát. A rövid válasz: néha, részben, és soha nem mindenre.

  • Lengyelország (KSeF) a strukturált számlákat a kiállítás évének végétől számított tíz évig tárolja, és mentesíti az adófizetőket az ilyen számlák külön archiválási kötelezettsége alól. Azok a számlák, amelyek soha nem kerültek be a KSeF-be (még fel nem töltött offline módú számlák, B2C számlák, a rendszeren kívül kiállított, külföldi vevőknek szóló számlák), valamint minden olyan számla, amelynek adókötelezettsége tíz év elteltével még nem évült el, továbbra is az Ön felelőssége marad.
  • Olaszország (SDI) tárol egy másolatot, és az adóhatóság opcionális, ingyenes megőrzési szolgáltatást kínál, de jogilag minden félnek továbbra is meg kell valósítania vagy elő kell fizetnie egy előírásoknak megfelelő megőrzési folyamatot.
  • Franciaország (PA): az akkreditált platformoknak meg kell őrizniük saját kötelezettségeik bizonyítékait, de az adófizető továbbra is teljes mértékben felelős a referencia-számla és az ellenőrzési nyomvonal archiválásáért. A platformmodellről lásd a franciaországi bevezetés utáni útmutatónkat.
  • Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia: az akkreditált szolgáltatók továbbítják, az Egyesült Arab Emírségekben pedig be is jelentik a számlákat, de a nyilvántartásokért való jogi felelősség a szállítónál marad. Az Egyesült Arab Emírségekben használt Peppol ötoldalú modellt az Egyesült Arab Emírségek Peppol e-számlázási útmutatónkban ismertetjük.
  • Németországban és Belgiumban egyáltalán nincs központi platform; az archiválás teljes mértékben az Ön feladata.

A tervezési következmény egyszerű: kezelje a platformon történő tárolást kényelmi szolgáltatásként, ne pedig nyilvántartási rendszerként. A jóváhagyási, jelentési és utólagos ellenőrzési rendszerek közötti modellszintű különbségeket a folyamatos tranzakcióellenőrzések és az időszakos e-jelentések összehasonlításában tárgyaljuk.

Referenciaarchitektúra a több országra kiterjedő e-számla-archiváláshoz

Azok a vállalatok, amelyek több joghatóság területén is a szabályoknak megfelelően archiválnak, általában ugyanazokat az alapelemeket alkalmazzák:

  1. Számlánként egy kanonikus archívumobjektum: az eredeti strukturált fájl (és a hibrid számlák esetében a PDF-konténer), a hitelesítő tokenek (KSeF-szám és UPO, ZATCA-bélyegző és hash, PA-állapotok, Peppol átviteli igazolás), az ellenőrzési nyomvonalat alkotó üzleti dokumentumok, valamint a visszakereséshez szükséges metaadatok (ország, szerződő fél, adóidőszak, megőrzési időszak vége).
  2. Integritásvédelem a bevitelkor: egy kizárólag hozzáfűzésre alkalmas naplóba rögzített hash, valamint – amennyiben szükséges vagy úgy döntöttek – minősített elektronikus pecsét és időbélyeg, a tanúsítványok lejárata előtt ütemezett újrapecsételéssel.
  3. Országonkénti megőrzési szabályzatok jogi megőrzési képességgel. A törlést meg kell akadályozni, amíg ellenőrzés, elévülési idő felfüggesztése vagy peres eljárás folyik, és dokumentálni kell, amikor végül megtörténik. A francia AFNOR iránymutatás kifejezetten előírja, hogy a megsemmisítés nyomon követhető és visszafordíthatatlan legyen.
  4. Adattárolási ellenőrzések: az EU-beli adatok az EU-ban tárolódnak, távoli hozzáféréssel a német és más uniós hatóságok számára; a GCC-adatok vagy az országon belül, vagy olyan infrastruktúrán tárolódnak, amelyről bizonyíthatóan az országon belülről lehet adatokat lekérni; dokumentált hozzáférési eljárások minden egyes adóhatóság számára.
  5. Olyan megtekintő és exportálási útvonal, amely az XML-t olvasható formában jeleníti meg, és az ellenőrzési kérelem esetén az eredeti fájlokat tömegesen exportálja, beleértve a helyi hatóság által elvárt formátumot is (például SAF-T-kivonatok Portugáliában, Lengyelországban és Romániában).
  6. Elválasztás az ERP-től. Az ERP-ben történő dokumentumtárolást ritkán tervezik megváltoztathatatlan, jogszabályoknak megfelelő archívumként, és a szállítók által kínált megfelelőségi kiegészítők sem jelentenek automatikusan teljes körű archívumot; a szokásos megoldás egy független e-archívum réteg.

Az Infinite eArchive pontosan ezen a mintán alapul, országspecifikus megőrzési profilokkal, hitelesített pecsét-integrációval és adóhatósági exportformátumokkal, és karbantartása a Compliance Trackerünkben nyomon követett jogszabályi változásokkal párhuzamosan történik.

Gyakori archiválási hibák a jogszabályi előírásoknak megfelelő projektekben

  • A PDF archiválása, az XML eldobása. Gyakori azoknál a számlázási osztályoknál, amelyek „már rendelkeznek” dokumentumkezelő rendszerrel. Németországban, Szaúd-Arábiában és a francia Factur-X szabályok szerint ez megsérti a jogszabályi előírásokat.
  • Mindenhol a leghosszabb időtartam feltételezése. A túlzott megőrzés nem ingyenes: a számlákban szereplő személyes adatokra a GDPR minimalizálási követelményei vonatkoznak, és egyes országok manapság inkább rövidítik, mint meghosszabbítják a megőrzési időszakokat. Használjon országonkénti valós időszámítást.
  • A határidő számításának kezdete a számla kelte. Szinte minden rendszer az év végétől vagy az adóidőszak végétől számítjaa határidőt, ami tizenkét hónappal meghosszabbítja a megőrzési időt.
  • A platformon tárolt másolatra támaszkodás. A KSeF tízéves és az SDI másolata nem terjed ki az offline számlákra, a nem KSeF-számlákra vagy a fennálló adókötelezettségekre.
  • A tanúsítvány lejáratának figyelmen kívül hagyása. Egy olyan minősített pecsét, amely a nyolcadik évben már nem érvényesíthető, gyengébb bizonyíték, mint egy dokumentált ellenőrzési nyomvonal.
  • Nincs kilépési terv az archívumszolgáltatótól. A megőrzési időtartam a legtöbb szolgáltatói szerződés időtartamát meghaladja; ezért szükséges az eredeti formátumban és szabványos metaadatokkal történő tömeges export.

Gyakran feltett kérdések

Mennyi ideig kell megőrizni az e-számlákat az EU-ban?

Az EU-ban nincs egységes időtartam. A héa-irányelv a megőrzésről szóló döntést az egyes tagállamokra bízza, így az általános szabály Spanyolországban 4 év, Olaszországban és Portugáliában 10 év, Németországban 8 év, Belgiumban és Hollandiában 7 év, míg Franciaországban 6-ról 10 évre emelkedik azoknál az adóügyi dokumentumoknál, amelyek megőrzési ideje 2027. január 1. után jár le. A számviteli jogi előírások gyakran hosszabb megőrzési időt írnak elő, mint az áfa-jog.

Kötelező-e a digitális aláírás az e-számlák esetében?

A legtöbb EU-országban nem. A héa-irányelv 233. cikke szerint a minősített elektronikus aláírás vagy pecsét a hitelesség és az integritás biztosításának három elfogadott módja egyike, a megbízható ellenőrzési nyomvonalat biztosító üzleti ellenőrzések és az EDI mellett. Kötelező azonban bizonyos rendszerekben, például Egyiptomban, a szaúdi 2. fázisú számlák esetében (kriptográfiai pecsét), 2026. január 1-jétől a portugál PDF-számlák esetében, valamint az olasz megőrzési csomagok esetében.

A KSeF archiválja-e a lengyel adófizetők számláit?

Igen, a rendszeren keresztül kiállított strukturált számlák esetében. A KSeF a kiállítás évének végétől számított 10 évig tárolja őket, és az adófizetőknek ebben az időszakban nincs szükségük külön archívumra ezeknek a számláknak a tárolásához. 10 év elteltével, illetve amíg az adókötelezettség fennáll, valamint a KSeF-en kívül kiállított számlák esetében az adófizetőnek magának kell tárolnia a számlákat.

Az e-számlákat külföldi szervereken is archiválhatják?

Gyakran, de bizonyos feltételek mellett. Németországban az EU-n belül bárhol megengedett a tárolás, teljes távoli hozzáféréssel; Hollandiában külföldi tárolás is megengedett, ha az adóhatóság hozzáférést biztosít; az Egyesült Arab Emírségek Pénzügyminisztériumának irányelvei pedig elfogadják a külföldi szervereket, feltéve, hogy a nyilvántartások az FTA számára visszakereshetők és reprodukálhatók. Szaúd-Arábia elvárja, hogy a nyilvántartások a Királyság területéről elérhetők legyenek, és egyes tanácsadók úgy értelmezik a szabályokat, hogy azok belföldi szervereket írnak elő. Mielőtt egy archívumot egy régióban konszolidálna, ellenőrizze az egyes országok szabályait.

Következő lépés: ellenőrizze az archívumát, mielőtt a következő előírás hatályba lép

Németországban a kiállítási kötelezettség 2027. január 1-jén lép hatályba, Szlovákiában ugyanazon a napon, Spanyolországban 2027 októberében, az Egyesült Arab Emírségekben pedig 2027 januárjában és júliusában. Mindegyik ország olyan számlákat állít ki, amelyeknek a 2030-as évek végéig ellenőrizhetőnek kell maradniuk. Ha országonkénti áttekintést szeretne kapni a jelenlegi megőrzési beállításairól, az integritási módszerről és az adatok tárolási helyéről, vagy bemutatót arról, hogy az Infinite eArchive hogyan kezeli ezeket, vegye fel a kapcsolatot e-számlázási megfelelési csapatunkkal.

Az elektronikus számlák archiválására vonatkozó követelmények az EU-ban és a GCC-országokban: a megőrzési időtartamok, az adatok sértetlensége és a digitális aláírások magyarázata

Az elektronikus számlák archiválására vonatkozó követelmények az EU-ban és a GCC-országokban: a megőrzési időtartamok, az adatok sértetlensége és a digitális aláírások magyarázata

Minden elektronikus számlázási előírás ugyanúgy végződik: egy olyan fájllal, amelyet évekig változatlan formában meg kell őrizni. Ugyanakkor a...

Read More
Hogyan válasszunk EDI-szolgáltatót 2027-ben: 10 szempont azoknak a vállalatoknak, amelyeknek elektronikus számlázási kötelezettségük van

Hogyan válasszunk EDI-szolgáltatót 2027-ben: 10 szempont azoknak a vállalatoknak, amelyeknek elektronikus számlázási kötelezettségük van

Az EDI-szolgáltató kiválasztása korábban az ellátási lánchoz kapcsolódó döntés volt: mely kiskereskedőkhöz áll már kapcsolatban, milyen gyorsan veszi...

Read More
Spanyolország elektronikus számlázási kötelezettsége: a határidők 2027. október 6-án kezdődnek, miközben a Verifactu rendszer bevezetése 2028-ra csúszik

Spanyolország elektronikus számlázási kötelezettsége: a határidők 2027. október 6-án kezdődnek, miközben a Verifactu rendszer bevezetése 2028-ra csúszik

A spanyol elektronikus számlázási kötelezettség végre konkrét határidőket kapott. 2026. október 5-én a Hivatalos Állami Közlöny (BOE) közzétette a...

Read More