Olaszország lépéseket tesz az e-számlázási rendszerének az EU ViDA-hoz való igazítására — és nyilvános konzultációt indít

Európa e-számlázási úttörője a következő nagy fejlődési szakaszra készül. Olaszország elfogadta az EU „HÉA a digitális korszakban” (ViDA) csomagjának nemzeti átültetését, és nyilvános konzultációt indított a végrehajtási szabályokról – ez jelentős lépés annak az országnak a számára, amely az EU-ban bárki másnál hosszabb ideje alkalmazza a kötelező e-számlázást.

Az Olaszországban működő vállalkozások számára ez a legegyértelműbb jelzés eddig arra, hogy a jól ismert Sistema di Interscambio (SdI) rendszer változások előtt áll.

Mit jelentettek be

Az olasz kormány megteremtette a jogalapot a hazai áfa-törvénynek a ViDA-val összhangban történő módosításához, és konzultációt indított az e-számlázás, a digitális jelentéstétel, az One-Stop-Shop (OSS) változásai, valamint a platformgazdaságra vonatkozó kötelezettségek témakörében. A konkrét kötelezettségek, határidők és műszaki előírások végrehajtási rendeletek formájában kerülnek majd meghatározásra, összhangban az EU végleges jogszabályaival.

A konzultáció visszajelzéseket vár számos gyakorlati kérdésre, többek között arra, hogy az SdI számlaformátuma hogyan fog igazodni a ViDA-szabványokhoz, hogyan fogják kezelni az önszámlázást és a háromoldalú ügyleteket az új digitális jelentési követelmények (DRR) keretében, hogyan illeszkednek a platformgazdaságra vonatkozó szabályok Olaszország meglévő „vélelmezett szállító” rendszeréhez, valamint milyen átmeneti határidőkre lesz szükségük a vállalkozásoknak.

Miért fontos ez: úttörő, de még nem teljesen összehangolt

Olaszország 2019. január 1-jén történelmet írt azzal, hogy az első EU-tagállamként kötelezővé tette az elektronikus számlázást minden belföldi B2B és B2C tranzakció esetében egy központi kormányzati platformon keresztül. Ma már évente több mint 30 millió számla halad át az SdI-n, és 2024 januárjáig gyakorlatilag az összes fennmaradó mentességet eltörölték.

De a korai bevezetésnek van egy hátránya is. Olaszország évekkel a ViDA létrejötte előtt építette ki keretrendszerét, és a nemzeti FatturaPA XML formátum nem felel meg natívan az EN 16931 szabványnak, amely a ViDA középpontjában áll. Olaszország központosított elszámolási modellje szintén ellentétben áll a ViDA decentralizált megközelítésével. Röviden: éppen annak a rendszernek kell most alkalmazkodnia, amely Olaszországot globális referenciaponttá tette.

Az átültetés ezért elsősorban a következő hiányosságokra összpontosít:

• Határokon átnyúló digitális jelentéstétel – az SdI jelenleg a belföldi forgalmat fedi le; a ViDA viszont strukturált e-számlázást és jelentéstételt ír elő az EU-n belüli B2B-tranzakciók esetében.
• Kétnapos kibocsátási határidő az EU-n belüli B2B-szolgáltatások esetében, szemben Olaszország jelenlegi 12 napos szabályával.
• Uniós szintű adatcsere a nemzeti rendszerek között, valamint a számlaformátum szorosabb összehangolása az EN 16931 szabvánnyal.

A figyelemmel kísérendő határidők

Olaszország jelenlegi modelljére vonatkozó uniós eltérés 2027. december 31-én jár le. A ViDA határokon átnyúló digitális jelentési rendszere 2030. július 1-jén lép életbe, és azoknak a tagállamoknak – Olaszországot is beleértve –, amelyek már a ViDA bevezetése előtt is működtettek nemzeti rendszereket, 2034. december 31-ig kell teljes mértékben átállniuk a közös uniós formátumra és szabályokra.

Rövidebb távú adminisztratív teendők is vannak: 2026. május 15-én hatályba léptek az SdI frissített műszaki előírásai (1.9.1-es verzió), amelyek bevezettek egy új áfa-csoport érvényesítési ellenőrzést, felülvizsgált akkreditációs eljárásokat és egy új, sportolókra vonatkozó mentességi kódot.

Mit kell tennie most a vállalkozásoknak

Az olasz leányvállalatokkal rendelkező vállalatok számára az üzenet az, hogy a meglévő SdI-befektetéseket alapnak tekintsék , nem pedig befejezett munkának. A gyakorlati prioritások közé tartozik a törzsadatok helyes beállítása (áfa-azonosítók, országkódok, tranzakciós besorolások), az EN 16931 szabványnak való megfelelés felmérése, valamint annak feltérképezése, hogy az SdI kiterjesztései hol felelnek meg – vagy hol nem felelnek meg – az uniós követelményeknek. A vállalkozások a konzultációban való részvétellel – közvetlenül vagy iparági szövetségeken keresztül – szintén befolyásolhatják az eredményt.